tag:blogger.com,1999:blog-70390570523265343162024-02-18T23:55:24.184-08:00wspetiwspetihttp://www.blogger.com/profile/14961005957492768140noreply@blogger.comBlogger21125tag:blogger.com,1999:blog-7039057052326534316.post-33894622794661939712011-04-01T09:03:00.000-07:002011-04-01T09:03:36.003-07:00azon ritka alkalmak egyikeAdatott az élet, az élet fénye<br />
Van kinek századra, van, kinek percre,<br />
kinek nem jutott anya ölelése,<br />
kit eldobott az egyik, hogy önmagát mentse,<br />
Csak emlékét hagyva hátra.<br />
Hátra nem nézve..<br />
pillanatnak élve?<br />
A múltunk mindaz, mi vállunkra roskadhat, semmi más<br />
És vérünké az, mit vállalnunk kell.<br />
Bár hordanánk büszkén!<br />
Olykor a súly, mely előtt egy emelt fő,<br />
pihévé lesz, majd szárnyakká<br />
És menni kell, nem megállni<br />
csetleni-botlani: elesni, felállni,<br />
tűző napon ropogjon jéghideg hó mezítelen talpunk alatt<br />
mutassa az ember, hogy kap, tűr, vérzik, de halad..<br />
<br />
Álmodtam egy kisfiút, zongoránál ült,<br />
egy közeli sarkoból figyeltem őt.<br />
Figyeltem én, aki más voltam:<br />
Én lebegtem..<br />
minden velem történt, minden én voltam,<br />
ott ültem egy széken, mindenütt, hallgattam.<br />
Térdretett kézzel muzsikált nekem,<br />
hogy a régmult képeket felelevenítsem.<br />
<br />
Átjárt a félelem, jönnek utánam,<br />
pillanat alatt egy fal mögé bújtam.<br />
Felülről láttam magam, mint ezt teszem,<br />
Majd egy üldözőm elhaladt mellettem,<br />
hogy lehelletét a nyakamon érezzem,<br />
hogy utánam eredjen,<br />
hogy engem megkeressen.<br />
<br />
így lett az utolsó pár mondat<br />
<br />
Adatott a lét, ki érti ezt.<br />
És adatott öröm, ki érzi ezt...<br />
Adattak az évek, melyek elrepülnek majd<br />
Kőpehely szárnyukon, emberek közt, csendes háborúban.<br />
Adatik fájdalom, veszeség, remény és boldogság,<br />
fagyott vér, pára izzadság.<br />
Mindezt bele egy zsákba, fel a választott útra<br />
essünk el, keljünk fel újra meg újra.<br />
Még adatott egy fekhely, a hosszú út végén<br />
Múltunk virágzik majd hantunk tetején.<br />
Egy-egy emlék, mely lélekből van s lélekre vár,<br />
egy-egy virágszál, mi kézről kézre jár,<br />
Pár szív, mely megőrzi tán,<br />
Melyekben emlékünk percei, perceinek virága<br />
Esélyt kapnak a megújulásra<br />
Ha úgy élsz, nyílnak majd<br />
nem csak holtodiglan<br />
nem csak holtomiglanwspetihttp://www.blogger.com/profile/14961005957492768140noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7039057052326534316.post-68255660421474012832011-02-14T11:08:00.000-08:002011-02-14T11:08:07.784-08:00passed away sooo fastkedves Blogom, nem írtam rád egy adag ideje..<div>most pedig újra kintről befele haladva lesz itt minden</div><div>neem tavaszodik.. olyan szél fúj hogy a szussz fagy bele az emberbe, de mit lehet tenni.. felöltözni.. járdán arasznyi jég, a napsugár mint remény van jelen, ilyen hidegben én csak vágyom rá és próbálom elérni.. árnyékra most nincs szükség.. fájdalmas ahogy ez a hideg bebújik a kabát alá.. de tényleg..</div><div>a drága jó Gimnázium</div><div>itt vagyok, hogy lassan vége, pedig épp tegnap volt, hogy három és fél éve eltévedék a sok új arc között, a nagy épületben</div><div>és igen, mondhatnánk, hogy a górék mi vagyunk.. vééégzősök.. sakkor? talán épp mi szorulunk a leginkább segítségre, baráti, lelki, de sokszor fizikai támaszra</div><div>éccségi.. közeleg könyörtelenül.. és muszáj meglegyen, utak veszhetnek el, de épp kezdődhetnek.. és muszáj kezdődnie egynek, úgyérzem.. és itt a könnyű út nem tartogat mást számunkra mint elbukást</div><div>s itt vagyok én, egy halom lustaság, egyedül, a nap legnagyobb részében, és úgy telik el minden értékes perc hogy utána majd mélyen megbánom.. hogy ezt is elcsesztem.. meg ezt is.. s miért nem tudtam kicsit.. odafigyelni magamra, magamért</div><div>a fülem megmaradt érzékenynek.. a zene, mint minőség, szöveg, mint értelem</div><div><br />
</div><div>várom hogy valami vidítót is tudjak ide festeni</div><div><span class="Apple-style-span" style="color: #eeeeee; font-family: arial, sans-serif; font-size: small;"><span class="Apple-style-span" style="font-size: 12px;"><span class="Apple-style-span" style="color: black; font-family: 'Times New Roman';"><span class="Apple-style-span" style="font-size: small;"><br />
</span></span></span></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-family: arial, sans-serif; font-size: small;"><span class="Apple-style-span" style="font-size: 12px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Times New Roman';"><span class="Apple-style-span" style="font-size: small;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: arial, sans-serif; font-size: 12px;"><br />
</span></span></span></span></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-family: arial, sans-serif; font-size: small;"><span class="Apple-style-span" style="font-size: 12px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Times New Roman';"><span class="Apple-style-span" style="font-size: small;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: arial, sans-serif; font-size: 12px;"><br />
</span></span></span></span></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-family: arial, sans-serif; font-size: small;"><span class="Apple-style-span" style="font-size: 12px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Times New Roman';"><span class="Apple-style-span" style="font-size: small;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: arial, sans-serif; font-size: 12px;"><i>"Like reflections on the page</i></span><span class="Apple-style-span" style="font-family: arial, sans-serif; font-size: 12px;"><i><br />
</i></span><span class="Apple-style-span" style="font-family: arial, sans-serif; font-size: 12px;"><i>The world's what you create"</i></span></span></span></span></span></div><div><i> Dream Theater</i></div>wspetihttp://www.blogger.com/profile/14961005957492768140noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7039057052326534316.post-91596640544046243662011-01-16T04:40:00.000-08:002011-01-16T04:40:39.432-08:00tavaszodik???jah wtf<br />
<br />
<span style="font-size: x-small;"><i>s én még 9kor telefonáltam volna, húú.. fekve</i></span>wspetihttp://www.blogger.com/profile/14961005957492768140noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7039057052326534316.post-16805155594519793032011-01-15T04:43:00.000-08:002011-01-15T04:43:02.035-08:00volt ott :)húmiet zenéltünk vala :)<br />
azért mentem csak hogy hallgatózzak, de lett belőle kalimpálás <br />
folyt a víz heh<br />
s szerették, én is szerettem, s még sok ilyetwspetihttp://www.blogger.com/profile/14961005957492768140noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7039057052326534316.post-48878269069095104012011-01-10T10:19:00.000-08:002011-01-10T10:19:26.543-08:002még ennyi.. nap<br />
s most mennyire is azt kéne mondjam, hogy hogy várom már<br />
nem mondom, eddig vártam<br />
most meg ittvagyok, hogy nekifogtam gondolkodni<br />
fiatalok miért lennének nagykorúak?<br />
1. hogy legálisan szeszelhessenek<br />
2. hogy legyen jogsijuk<br />
3. meg még egy bog legális szar, azzal a nappal kezdődően <br />
aztán összetörnek egy verdát, meg pármillió agysejttel kevesebb, de megvolt, jó volt<br />
meg persze már lesittelhetnek<br />
és hol ebben az érték?<br />
jó, több a lehetőség, de legtöbb fiatal más szemszögből nézi a 18+t.. meglesz ez is, majd mennyire hamar telik minden.. most is hamar telik, ezután méginkább, aztán meg..<br />
visszamennénk az időben<br />
és lehet hogy most örülünk az életnek, de majd ha akkor visszajönnénk.. talán akkor is azért jönnénk hogy örüljünk neki..<br />
csak éppen másféleképp<br />
<br />
úgyvélem, már rég felnőtt kell legyen egy ember ahhoz hogy megérjen a saját gyermekkorára, serdülőkorára<br />
muris, hogy mennyire késő márwspetihttp://www.blogger.com/profile/14961005957492768140noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7039057052326534316.post-61898253899428971542011-01-09T08:21:00.000-08:002011-01-09T08:21:27.694-08:00fekatűzrég nem csüccsentem ide<br />
olvasgatom mások blogját, elgondolkodtató mind..<br />
próbálom utólérni magam, mint általában<br />
vagy mintha a várost, vagy az egész világot felülről látnám, közben magam keresve<br />
lekötnek az értelmetlen dolgok, féltem a drága időm, mégsem vigyázok rá kellüképp..<br />
bár ez így túl enyhe.. egyáltalán nem vigyázok rá, és itt a pont<br />
kicsit a szürke hétköznapok.. valahogy a fojtogató szürkeség, ahova nézek, ahova lépek, félek hogy belép a szférámba :p aztán odaleszek én is, a szürkeségbe<br />
beolvadok..?<br />
vígasztalni próbál a gondolat, hogy jön az egyetem, kicsit kimozdulhatok, aham..<br />
mellesleg nincs kedvem semmihez<br />
bár inkább.. semmire sem veszem rá magam, s amit helyette csinálok úgy általában, bánhatom, mitszámít<br />
s hogy mi értelmeset(?) csináltam mostanában, hát fodrász, meg fülszúrás, persze fiatal az ember<br />
mikor úgyvagyok, hogy úgyérzem nem tudok élni, az első pillanatba sűrítenék bele mindent, amiről úgy érzi az agyam hogy érték, aztán meg rájövök, hogy mekkora marha vagyok<br />
élet, mint tett, cselekvés, felismerés, elismerés, megbánás, fejfájás<br />
hol vagy? itt<br />
hogy vagy? meg<br />
s körülöttünk ki látszik igaz embernek? hány falja mohón a bizalmat, majd játszik vele.. majd röhejes az ember, ha naívnak látszik.. bár az is baj ha jóhiszemű<br />
manapság másban a szart kell keresni legelőször, mert ritka, hogy ne legyen<br />
ez nem célzás, csak megjegyeztem<br />
a szabadság meg.. nem csak az emberi mivoltunkra vonatkozó törvények által gátlódik<br />
hanem egyik ember gátolja a másét<br />
azzal állít korlátot a másiknak, hogy közben a sajátjait küzdené le, s nem lehet egyszerre jó mindenkinek<br />
ha volna világ, ahol minden és mindenki tökéletes volna.. azt ki unná meg leghamarabb?<br />
<br />
tegnap azon törtem a fejem, hogy vajon a két embertípus, jelenesetben a jó és a rossz, mennyire különülhet egymástól<br />
angyal-ördög alapon<br />
senki sem lehet teljesen jó, hajlamosak vagyunk gyűlöletre, emberi voltunknál fogva, ezt elfogadta mindenki<br />
másik oldalról meg, van-e olyan ember, akiben nincs más, csak gonoszság, anarchia? vajon az örök pusztításból elege lenne-e a leggonoszabb embernek?<br />
elárulom, hogy úgysejtem, a legsötétebb emberi lélek rengetegében is ég egy lángocska<br />
úgyvélem, ez a két abszolút pont, sötétség-fény nem embernek való, éppúgy ahogy eddig senki nem számolt el végtelenig (csák noriszról meg nem minden igaz)<br />
mindegy, valami ilyesmin járt az eszem, idétlenül gyártottam le ide, érti aki érti<br />
<br />
na, időjárás<br />
letör, mint korhadt ágat<br />
ez nem tél, hanem valami gyenge próbálkozás<br />
a globális melegség wtf =/<br />
<br />
najó, bepótoltam pár elmaradott napot, elég<br />
estét mindenkinekwspetihttp://www.blogger.com/profile/14961005957492768140noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7039057052326534316.post-1514448755976071522011-01-03T03:39:00.000-08:002011-01-03T03:39:46.642-08:002011újabb év repült el<br />
mint mindegyik elején, azt mondom, még sok van a végéig<br />
minek?<br />
az utolsó percekben úgyis csak az jár a fejemben: milyen rövid volt ez is<br />
valahogy az élet is ilyen rövid, éppezért sürget minden perc, fontos, hogy megragadjunk mindent, amit lehet<br />
ebben az évben (is?)<br />
<br />
nameg az ünneplés<br />
egy pár jó arc győzött meg hogy velük menjek<br />
persze semmit nem bánok, s van mit köszönjek<br />
úgyvolt, hogy adtam, kaptam<br />
majd nem ittam, csak vedeltem ---> [...]<br />
a fenti pontokat leszámítva jó volt, megismételném, velük, bárhol, bármikor<br />
<br />
osztán kicsit ide-oda kéne tegyem magam, mert sohasem érem utól.. magam<br />
<br />
léneygében, kicsit megkésve kívánok minden olvasómnak egy sokoldalról gazdag kétezertizenegyet<br />
s mint már mondottam, ragadjuk meg mi megragadhatówspetihttp://www.blogger.com/profile/14961005957492768140noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7039057052326534316.post-43561329277714928142010-12-24T04:19:00.001-08:002010-12-24T04:19:27.677-08:00boldog Karácsonyt<i>legyünk elég nagyok ahhoz hogy az ajándékok mögé nézzünk</i>wspetihttp://www.blogger.com/profile/14961005957492768140noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7039057052326534316.post-18975377725920599152010-12-24T04:18:00.000-08:002010-12-24T04:18:32.463-08:00még semmiújabb 2 hét lazítás(?), mikor nem vagyok kötve szinte semmihez <br />
s mint ilyenkor általában, hanyagolva érzem magam, általam, mások által<br />
mit lehet tenni, itt, a szinte semmi közepén, ahol..<br />
sokszor jönnek a kérdések<br />
-mi van itt?<br />
s a válasz<br />
-semmi, nyomor, semmi<br />
s havazott egyet, most meg elolvadt, egyik nap még -20 ma már pluszfok, csodás<br />
s mennyivel könnyebb azt elmondani, hogy mi nem tetszik<br />
a mai ember meg panaszkodik és ócsárol mindent és mindenkit ahelyett hogy meglátná az egyre kevesebb jót és abba fektetne<br />
és most jön pár nap, karácsony, hogy fedezzük fel a jót<br />
kec kec<br />
izé<br />
kac kacwspetihttp://www.blogger.com/profile/14961005957492768140noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7039057052326534316.post-5770294641364169182010-12-20T11:38:00.000-08:002010-12-20T11:41:04.250-08:00ez a mailement a karácsonyi<br />
+1 valami +1 adag tapasztalat<br />
végülis, így utólag, örülök neki<br />
volt pár baki, de páran meghatódtak, és ez szép<br />
<br />
majd egy sör utána a kárpátban<br />
ami a napi fáradságot egyhelyre sűrítette, most alig van erőm, reszket mindenem<br />
igyekszem onnan haza, mert ígértem, hogy itt leszek<br />
erre megdöfnek<br />
sokszor hiába van az emberben csordultig a jóindulat, félreértik, megharagszanak<br />
a félreértett meg nem örül ennek<br />
én se<br />
<br />
holnap suli, 2 román versből kéne bár egyet tudni<br />
az évben az utolsó nap suli, lehet hogy kivételesen kellemetlen lesz<br />
de mit lehet tenni<br />
eltűrni<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<span style="font-size: small;"><i>és csak tűrni és tűrni és tűrni..</i></span><br />
<blockquote><span style="font-size: small;"><i> én már tűrtem, tűrj te is (magyar népmese a kenyérrel :D)</i></span></blockquote><span style="font-size: small;">persze ez csak eszembe jutott, senki ne vegye magára.. csak fogadja el, hogy az életben van ilyen is</span>wspetihttp://www.blogger.com/profile/14961005957492768140noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7039057052326534316.post-63374506150698803402010-12-18T10:08:00.000-08:002010-12-18T10:08:34.409-08:00mi lenne..ha egy napig, vagy akár egy fontos órán át<br />
senki sem tudna megszólalni<br />
és nem érdekelnének a szavak, a mozdulatok sem<br />
csak pár elnyújtott pillanat, mikor az egyik a legőszintébb érzéseivel nézne a másikra<br />
és a viszonzás<br />
majd mindenki megérezné..<br />
<br />
<span style="font-size: small;"><i>hogy a másik mit érez iránta</i></span><br />
<span style="font-size: small;"><i>hogy mit szeretne tőle</i></span><br />
<span style="font-size: small;"><i> hogy mire van szüksége</i></span><br />
<br />
<span style="font-size: x-small;"><span style="font-size: small;">utána pedig vagy <span style="font-size: large;">fagy <span style="font-size: small;">vagy <span style="font-size: x-large;">tűz<span style="font-size: x-small;"> </span></span></span></span></span></span><br />
<span style="font-size: x-small;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: x-large;"><span style="font-size: x-small;">vagy <b>semmi</b></span> </span></span></span></span></span><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<span style="font-size: x-small;"><span style="font-size: small;"><i>a két naaagy szó lehet nyomatékosabb lett volna, ha fordítva kerülnek be.. de ez csak a hanghatás vagy hogyismondják </i></span></span>wspetihttp://www.blogger.com/profile/14961005957492768140noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7039057052326534316.post-2552704092272554372010-12-17T12:43:00.000-08:002010-12-17T12:43:52.896-08:00howami napok óta hull<br />
szép dolog, kellemesen ért, nem számítottam rá<br />
az utca porát elfödi<br />
persze most is van sár, meg latyak<br />
meg a napi ötszöri hóseprés az ötszöri görnyedés, az ötszöri kézmegfagyás<br />
itt van fél tizenegy, hogy már ég a szemem<br />
kint megy a megasztár döntő, nem izgat, de majd biztos megkérdem ki nyerte, merthát lehetne nagyobb varázsa<br />
<br />
aztán meg <br />
pár perc boldogság, mely talán elolvad, mint a hó..<br />
akkor már pár csepp lesz belőle<br />
s ha el is olvad, így az ünnepekre<br />
legyen ki csöpögtessen <-----<span style="font-size: x-small;"><i>hú ez viccesen hangzik</i></span> <br />
<br />
jó nagy legyen a tócsa, tó, s bár tenger csak nehezen lehet<br />
bár egyszer egy évben.. vagy kettőben.. vagy az egész életbenwspetihttp://www.blogger.com/profile/14961005957492768140noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7039057052326534316.post-86509577192027710692010-12-15T08:23:00.000-08:002010-12-15T08:23:10.974-08:00álom az álomban<div style="text-align: center;">érdekes... jelenség</div><div style="text-align: center;">én meg</div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: center;">(1) vagy V-n ülök, és rohadtú feledékeny vagyok</div><div style="text-align: center;">(2) vagy szétszórt</div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: center;">vagy sok a fölös gondolatom</div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZC4J8fwuzEI2TT31qHvvlcVS-7gjLVm6u7kUKvLe-HItZPZV_k0Uycmk34pjMZE3W3GtQzv-GUrJR_S8rTP2QwhSE8GaXFzEXe_jN7ql61UgwRLGqdlIaGL_ZOMaoOTjLnOEqnTV9vN8/s1600/kepek+034.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZC4J8fwuzEI2TT31qHvvlcVS-7gjLVm6u7kUKvLe-HItZPZV_k0Uycmk34pjMZE3W3GtQzv-GUrJR_S8rTP2QwhSE8GaXFzEXe_jN7ql61UgwRLGqdlIaGL_ZOMaoOTjLnOEqnTV9vN8/s320/kepek+034.jpg" width="320" /></a></div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: center;">éés NEŰZDAZESZEDnET </div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;"><i>híí a sivár élet :) kár, szerintem nem keret a világ..</i> </div><span id="goog_2063552918"></span><span id="goog_2063552919"></span>wspetihttp://www.blogger.com/profile/14961005957492768140noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7039057052326534316.post-17096418309337483192010-12-14T10:38:00.000-08:002010-12-14T10:39:43.114-08:00kron revelmezavar<br />
a reflexek impulzusvezetésében van ilyesmi: jön az inger, majd feedback, foreback: van egy szint, mint az origo.. majd ugrál az ékágé fel s alá, vicces görbét festve. Ígyjártam ma.. jött egy adag sokk, egyből éreztem, ripitya vagyok.. majd jött egy kicsivel jobb, egyengetni kezdett.. majd mikor megállapodott valahol, jött egy refrakter állapot.. bámultam, merengtem, nem tudjam mit higgyek és mit ne.. egy bizonytalansági fekete lyuk, melyből idő kell míg kimászik az ember<br />
kimásztam, mert volt ki gyöngéden, kedvesen húzzon kifelé, ígyhát hagytam, új döntéseket hoztam, igyekszem egyenesbe kerülni<br />
<br />
látni a fontosakat<br />
látni a fontosat<br />
<br />
a mai próbánk is egy nagy adag okoskodásból vette ki a részét, ahol pont azok nem beszélhetnek, akik a leginkább értenének az egészhez<br />
kicsit mint a politika.. a suszter s a juhpásztor<br />
nagy gáz, nagy gáz, de ezek az előljáróink, többen vannak, nem igaz?<br />
<br />
nameg az indicatii scenice, Lina s Mioara pletyózása<br />
<br />
s 7 előtt keltem, korábban mint máskor, hogy aztán egyek egy szinte semennyit hogy aztán ledőlhessek pár percre hogy aztán az a pár percem se legyen nyugodt hogy aztán felkeljek hogy segíthessek húgomnak hogy aztán álmosan pislogjak a társaimra<br />
<br />
meg a "puhatestű éjszaka".. én is puhatestűnek érzem magam éjjel.. jön egy rémálom majd folyik a víz rólam, arra ébredek hogy benne fetrengek, csíkot húzhatnék magam után, vonszolva magam, fájdalmaimmal, a világommal a lábamhoz kötve.. pont mint egy puhatestű.. csiga.. pfúj<br />
<br />
álmomban meg..<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<i>A történések pont a fordított sorrendben történtek. Vagy én írtam őket fordítva.</i>wspetihttp://www.blogger.com/profile/14961005957492768140noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7039057052326534316.post-12359832453005757172010-12-13T11:33:00.000-08:002010-12-13T11:33:59.180-08:00kari +kis művmegírtam a magyardogát<br />
jó kis esszé, tudtam valamennyit, abból szaporítottam ki 2 oldalnál többet<br />
aztán egy vers, "Napló", nemtom kitől.. egyszerű nyelvezet, aprócska cselekmény, na hatolj mélyre :P<br />
három oldalból eldől hogy mennyi marhaság<br />
<br />
utána meg egy csodálatosan idegtépő karácsonyi próba..<br />
én, hogy csöppet tán konyítok a zenéhez, azt kell hallgatnom, hogy az egyik széphangú okosabb a másiknál.. már csak kacagni tudom, mikor nálam is többet értenek a jó fülükkel a minőségi zenéhez<br />
megjegyzem, lesz néző, kinek jobb hallása van, mint az előadóink közül párnak<br />
semmi személyes, csak.. zavar<br />
bár mondanék olykor csúnyábbat is<br />
<br />
no mindegy, haza, kicsi szöszmötölés, állatorvos, kéne anatómiából is okulni<br />
csak a fejem mind bukik előre<br />
<br />
olvadás-havazás mix, de mit lehet tenni<br />
nézni, merengeni, átkozódni.. utóbbitról valahol mélyen reméljük hogy használ.. és segít megkönnyebbülni<br />
ha próbára akarom tenni magam, megpróbálom elfojtani a gondolatokat<br />
<br />
több gondolati sík létezik.. van egy fő, az határoz, az a lényegesn szinte hallod<br />
aztán a többi, tudod, hogy ott van, tudod, mit mond éppen, tudatfölötti? <br />
hablatyolok.. bár szerintem érthető.. számomra <br />
<br />
és igen, két napja még kettészakadtam volna<br />
ma már kevésbé<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<i>már csak kéne valaki aki mindezt elhiszi</i>wspetihttp://www.blogger.com/profile/14961005957492768140noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7039057052326534316.post-36590767991389015602010-12-12T05:10:00.000-08:002010-12-12T05:11:21.706-08:00somolypiszok hideg volt tegnap éjjel<br />
lesz ez rosszabb is <br />
pár szép gondolat felmelegített egy-egy rövid pillanatra<br />
megyek az úton, egyszercsak azon kapom magam, hogy mosolygok<br />
vicces dolog, főleg ha rájössz, hogy ezt látták<br />
az a világ kell elfogadjon, amelyikben élsz, nem igaz? :)<br />
egyedül lenni meg nem jówspetihttp://www.blogger.com/profile/14961005957492768140noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7039057052326534316.post-10602327950585973162010-12-11T05:26:00.000-08:002010-12-11T05:27:50.964-08:00erről majd' lemaradt a címszombat délután, enyhe fáradság, enyhe fejfájással kellemesen kellemetlen behatással van rám<br />
úgyvan, hogy épp pár regényt kéne tudni hétfőre.. anyag megvan, kedv nincs<br />
pár érdekes gondolat, pár kedves szó, kellemes pillanat<br />
apró dolgok, melyek butaságnak tűnhetnek, mennyire fontosak annak az egy pillanatnak<br />
pár perc szimfónikus-operás dörgés<br />
kicsit kavarog a fejem a dolgoktól, melyek rám várnak, mégha nem is tudom mik azok<br />
éjjel pedig szépen havazott, kár hogy nem maradt meg<br />
ha tél, bár volna igaziwspetihttp://www.blogger.com/profile/14961005957492768140noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7039057052326534316.post-58534686523938164802010-12-09T08:26:00.000-08:002010-12-09T08:26:08.055-08:00botlatorkálnekifogtam tervezgetni.. kinézet, ilyesmi<br />
ötletem meg nem sok van, ami úgy jön s tetszik is az belekerül <br />
mint a Föld a háttérben, olyan mintha felülről néznénk, szinte belepottyanunk<br />
kicsit emlékeztet az álmokra amikor zuhanok<br />
meg szerintem jelképes.. annak érzemwspetihttp://www.blogger.com/profile/14961005957492768140noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7039057052326534316.post-2492815131638668232010-12-08T09:01:00.000-08:002010-12-08T09:01:02.379-08:00legelső"... erőt adott arra, hogy legyen merszem továbblépni a nagybetűs Életben, melyet azért írtam eleinte kicsi é-vel, mert annyira jelentéktelennek számít egy emberi élet a milliárdak közt.. De számomra mégis kivételes módon fontos ez az egy. És a saját élete mindenki számára legyen az. És mindenki jelentsen valamit sajátmagának. Anélkül elvesznénk. Ezért javítottam át utólag nagyra.."<br />
<br />
-ezt mellesleg én gyártottam, hónapok óta.. alapigazság, de jobb, ha tudatosulwspetihttp://www.blogger.com/profile/14961005957492768140noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7039057052326534316.post-61146044925202732332010-12-08T08:56:00.000-08:002010-12-08T08:56:36.092-08:00hosszabb bevezető, avagy befárasztó+No.. ez az egész írás dolog nem ebben a pillanatban jött.. de ahogy utólért, az annálinkább fura volt számomra. Egyik pillanatról a másikra jött a késztetés. Pillanatnyilag eltöltött a változás érzete, fura érzés, de már elmúlt, mivel nekifogtam gépelni. Meg persze életemben talán először éreztem, hogy most nem potyára dolgozom, sokkalinkább önbizalom töltött el, képes voltam fizikai-lelki erőt belenyomni.<br />
Irogatásra még sosem gondoltam, legalábbis ennyire komoylan nem.. Ezt is csak lapokon kezdtem. azelőtt meg volt pár mesepróbálkozásom, régesrég, kitalált kősökkel, kiket más, már "létező" hősok hasonlóságára próbáltam megalkotni. Valahogy mind abbamaradt, kreativitás híján mindnek ötlete kimerült, nem is csodálom. hisz hogy lehet olyanokkal pattogni, amivel más már rég pattog. S a gondolat, hogy egyedi figurákat nem vagyok képes kitalálni, elvette a kedvem, nem tudtam folytatni. Mégsem bánom, mert tapasztaltam.<br />
Majd egyik pillanatról a másikra jutottam idáig. Először a tollakat koptattam, most a gombokat nyomdosom <br />
<br />
Magamról kicike: igazság az, hogy sosem voltam egy nyitott ember. A barátkozást szerettem, vagy hogy úgymondjam, nem kerültem, ha már muszáj volt (?). Persze a próbálkozások sem mindíg sültek el a legjobban.. Talán mert mindent próbáltam, csak magamat adni nem. Ez van, talán idővel majd megtanulom hogy kell. Ez a mai világban igazán nehéz dolog, nagyrabecsülendő, szerintem. Igyekszem morzsákat csipegetni önmagamból.. -ez murisan hangzik<br />
Mindezekért szeretnék a szavak mögött önmagam lenni, hogy azt adhassam, amit igazán csak én adhatok. Pár gondolatot, ezt-azt. Itt majd én mesélek, bejegyzéseken keresztül, kíváncsian várva majd a véleményeteket, ellenvetéseiteket, vagy bármi mást, amit úgy jön, hogy írjatok.<br />
Meg persze ha elfogadtok, az is jó<br />
Egy új bloggernek nyilván muszáj bizonyos szintű tehetetlenséget elfogadnia ilyen téren, hiszen más mesél és más olvas, új ez még nekem.<br />
No lesz itt minden, legalábbis úgy igyekszem majd. <br />
Vehetjük úgy is, hogy elég, ha majd egy dolog itt lesz: énwspetihttp://www.blogger.com/profile/14961005957492768140noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7039057052326534316.post-79689237974656474492010-12-08T08:29:00.000-08:002010-12-08T08:29:22.860-08:00ez valami újiggen<br />
első blog, nem első gondolatokkal, úgygondoltam belekezdek<br />
kíváncsiságból, és nem lelki bántalmakból<br />
<br />
söö ma ne számítsatok sokra <br />
sok a dolgom<br />
<br />
amit közölni kívánok, az.. mindenféle.<br />
sajátmagam, gondolataim (mint általában), de jöjjetek a javaslatokkal, vagy elvárásokkal :)wspetihttp://www.blogger.com/profile/14961005957492768140noreply@blogger.com0