2010. december 8., szerda

hosszabb bevezető, avagy befárasztó+

No.. ez az egész írás dolog nem ebben a pillanatban jött.. de ahogy utólért, az annálinkább fura volt számomra. Egyik pillanatról a másikra jött a késztetés. Pillanatnyilag eltöltött a változás érzete, fura érzés, de már elmúlt, mivel nekifogtam gépelni. Meg persze életemben talán először éreztem, hogy most nem potyára dolgozom, sokkalinkább önbizalom töltött el, képes voltam fizikai-lelki erőt belenyomni.
Irogatásra még sosem gondoltam, legalábbis ennyire komoylan nem.. Ezt is csak lapokon kezdtem. azelőtt meg volt pár mesepróbálkozásom, régesrég, kitalált kősökkel, kiket más, már "létező" hősok hasonlóságára próbáltam megalkotni. Valahogy mind abbamaradt, kreativitás híján mindnek ötlete kimerült, nem is csodálom. hisz hogy lehet olyanokkal pattogni, amivel más már rég pattog. S a gondolat, hogy egyedi figurákat nem vagyok képes kitalálni, elvette a kedvem, nem tudtam folytatni. Mégsem bánom, mert tapasztaltam.
Majd egyik pillanatról a másikra jutottam idáig. Először a tollakat koptattam, most a gombokat nyomdosom

Magamról kicike: igazság az, hogy sosem voltam egy nyitott ember. A barátkozást szerettem, vagy hogy úgymondjam, nem kerültem, ha már muszáj volt (?). Persze a próbálkozások sem mindíg sültek el a legjobban.. Talán mert mindent próbáltam, csak magamat adni nem. Ez van, talán idővel majd megtanulom hogy kell. Ez a mai világban igazán nehéz dolog, nagyrabecsülendő, szerintem. Igyekszem morzsákat csipegetni önmagamból.. -ez murisan hangzik
Mindezekért szeretnék a szavak mögött önmagam lenni, hogy azt adhassam, amit igazán csak én adhatok. Pár gondolatot, ezt-azt. Itt majd én mesélek, bejegyzéseken keresztül, kíváncsian várva majd a véleményeteket, ellenvetéseiteket, vagy bármi mást, amit úgy jön, hogy írjatok.
Meg persze ha elfogadtok, az is jó
Egy új bloggernek nyilván muszáj bizonyos szintű tehetetlenséget elfogadnia ilyen téren, hiszen más mesél és más olvas, új ez még nekem.
No lesz itt minden, legalábbis úgy igyekszem majd. 
Vehetjük úgy is, hogy elég, ha majd egy dolog itt lesz: én

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése